Az egri busz le van foglalva becsületszóra és négy utalásra

Október. A levelek hullanak, a hőmérséklet zuhan, és egy osztálypénztáros telefonja kilenc perc alatt háromszor jelez: "szia, mikor is kell fizetni?"

Én vagyok az a pénztáros. Hozzám tartozik huszonhat család, egy kétnapos egri kirándulás, egy autóbuszos cég, amely péntek délig vár előleget, és egy szám, amelytől még mindig szédülök: négy.

Négy utalás érkezett kedd estig. Nem huszonhat. Négy.

Az előleg 78 000 forint, vagyis családonként 3 000. Ez egy pizza és egy kisebb sóhaj ára. Mégis valahogy ez a legnehezebb.

Közlemény: a magyar bankszámla irodalmi műfaja

Az utalás nagyszerű találmány. Gyors, biztonságos, és nem kell hozzá boríték. Az egyetlen gyenge pontja a közlemény rovat, ahová mindenki úgy ír, ahogy jólesik.

Íme a szerdai kivonatom, szó szerint:

"kirándulás"

"Eszter előleg"

"Tóth család 3.a Eger??"

"szia :)"

És egy utalás, amelynél a közlemény üres, az összeg pedig 3 000 helyett 3 050 forint, mert valaki sietve gépelt egy hideg reggelen. Az ötven forintot majd beszámítom a következő gyűjtésbe, ahogy az osztálypénztárosoknak szóló útmutató is javasolja.

Öt utalás, öt nyomozás. Kinevezem magam Sherlock Holmesnak egy olyan ügyben, amelynek a végén egy "szia :)" áll, és nincs gyanúsított.

Szüret, must és az előleg törvénye

Egy kis kitérő, mert a teám kihűlt, és ilyenkor jön rám a filozofálás. Ősszel nálunk szüret van. Senki nem szüretel akkor, amikor ráér, mert a szőlő akkor érik, amikor érik. Ha sürgeted, savanyú lesz. Ha túl sokáig várod, a darazsak megeszik.

A szülők is így vannak az előleggel. Nem hanyagok, nem rosszindulatúak. Van egy saját listájuk: fogorvos, tornazsák, "hol a másik kesztyű", és valahol messze mögötte az "Eger, előleg". Meg fog érni. A kérdés csak az, hogy pénteken vagy utána.

Szerda este, a képernyőkép

Szerdán este megcsörren a telefonom. Egy apuka, akit csak a hangjáról ismerek.

• Szia, én már tegnap elutaltam az előleget.
• Köszönöm, de nálam nincs meg.
• Pedig van róla képernyőkép.
• Elküldenéd?

Megérkezik a kép. Szép, tiszta, zöld pipával, "Sikeres utalás" felirattal. A címzett neve: a feleségé.

• Hát... akkor ő megkapta.
• Ő megkapta.
• Akkor a családban maradt.

Egy percig mindketten hallgatunk. Aztán nevetünk, és ő még aznap este elutalja újra, a helyes számlára. Nem ő az első és nem az utolsó, aki saját magának fizetett, és az sem véletlen, hogy a GYIK külön elmondja, hogyan szólj a pénztárosnak, ha már elutaltad. Az utalásnak ez a legcsendesebb műfaja.

Csütörtök, a nagy fordulat

Csütörtökön az első üzenet reggel hétkor jön: "Bocs, el is felejtettem, most küldöm." Fél nyolckor megjön az utalás. Nyolckor jön a második. Nyolc húszkor a harmadik.

Kilenckor a tanító néni megáll mellettem a folyosón.

• Zsuzsa, ugye lesz Eger?
• Lesz.
• A gyerekek azt kérdezik, igaz-e, hogy az egri vár tetejéről mindent lehet látni.
• Mindent.
• Akkor az előleget is?

Elnevetem magam. A tanító néni is. Aztán gyorsan megnézem a telefonomat.

Délutánra tizenhat utalás. Este tizenkilenc. Éjfélkor huszonkettő, és a 23. még csak péntek reggel jön. Négy család még nem jelentkezett, és ez rendben van, mert lehet, hogy olyan hetük van, amit nem lehetett előre tervezni. Én is voltam így tavaly. Reggel írok nekik, külön-külön, nyomás nélkül.

Péntek, 11:58

Péntek délelőtt tizenegy óra ötvennyolc perckor megérkezik a huszonharmadik utalás. Közlemény: "köszi :)". Két perccel a határidő előtt.

Nem mondok semmit. Egyszerűen leülök a lépcsőn, és érzem, hogy egy ilyen pillanatért érdemes pénztárosnak lenni. Aki szerint a két perc semmi, az még nem várt egy utalásra péntek délelőtt, miközben a kisbolt előtt áll a sorban, és a telefonján egyetlen sáv van.

A "köszi :)" nem is a legrosszabb közlemény. Sőt, ez a kedvencem az egész gyűjteményben.

12:05-kor hívom a buszos céget.

• Jó napot, elküldtem az előleget.
• Megkaptuk, köszönjük. Kérnénk még az utasok névsorát a biztosításhoz.
• Természetesen.
• Pontos névvel, ahogy az igazolványban áll.

Megnyitom a táblázatot. Ott van, hogy "Ötvös-Nagy", "Ötvös Nagy", "Ötvös/Nagy" és "Ötvös nagy". Ugyanaz a család, négyféle módon.

Megállok, és megkérdezem a céget:

• Ön szerint ez egy ember vagy négy?
• Hát... attól függ, ki fizeti.

Nálam a ClassKasa egyetlen listában mutatja, ki fizetett és ki nem, és ehhez az ingyenes csomag is elég. Ettől a névsor még nem lesz egységesebb, de legalább nem éjjel egykor számolom fejben a családokat.

A busz le van foglalva. A kilátás ígéretes. A névsor még javításra vár.